Lviv, Lvov, Lemberg, Ilyvó

2010. 01. 24.


Az ukrajnai Lviv város magyar egzonímájaként a forgalomban lévő középiskolai földrajzi atlaszok megadják az orosz Lvov, a német Lemberg, sőt a történelmi magyar Ilyvó nevet is. Tapasztalatom szerint a kárpátaljai magyar köznyelvben a várost többnyire Lemberg-nek nevezik, míg a hazai médiák inkább Lvov-ként emlegetik. Vajon mi lehet (legyen) az „összmagyar” norma e téren?

Az Osiris Helyesírás a Lviv, a Lvov és a Lemberg változatot is említi, de egyet sem részesít előnyben közülük.
A külföldi földrajzi neveknél többféle elv is figyelembe vehető. Ha van az adott helynévnek magyar megfelelője vagy magyaros formája, általában azt használjuk, pl. Pozsony, Varsó. A mi esetünkben az Ilyvó egyáltalán nem tekinthető közismertnek, tehát nem hinném, hogy célszerű lenne a használata.
A másik elv az, hogy ha fontos az egyértelmű azonosíthatóság, a mindenkori fennhatóság nyelvén alkalmazott forma használatos. Eszerint a Lviv az indokolt. Azoknál a földrajzi neveknél, amelyeknek nincs hagyományos magyar formájuk, szintén ez a forma használatos. Kérdés, hogy a fenti város esetében beszélhetünk-e hagyományos magyar formáról?
A Lvov tekinthető talán a legelterjedtebb alaknak, de nem tűnik indokoltnak, hogy az orosz elnevezést használjuk, bár valószínűleg ez az alak már annyira meggyökeresedett, hogy nem nagyon lehet változtatni rajta. Ráadásul az is erősíti a Lvov pozícióját, hogy a legtöbb idegen nyelven is általában ezt az alakot használják.
A Lemberg alak az Osztrák-Magyar Monarchia idején kizárólagosnak számított, ma viszont „összmagyar” viszonylatban már nem sokan ismerik, ezért nem javasolnám, hogy ezt tegyük meg normává.
Az elnevezés megválasztása attól is függhet, hogy milyen történelmi korszakkal kapcsolatban említjük a várost.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra