e-nyelv.hu
Fazekas Mária

Fazekas Mária

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

dugipénz

2016.07.22.

albyi

2016.07.22.

Na, mi lesz már?

2016.07.22.

kapros, görög joghurtos saláta

2016.07.22.

mutatóba hozott valamit

2016.07.22.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

diverzitás

sokféleség

szerteség

fajgazdagság


Bihari Nyári Egyetem

2016. júl. 25—29.

Berettyóújfalu—Félixfürdő

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Partiumi Keresztény Egyetem Tanárképző Központja közösen rendezi meg az I. Bihari Nyári Egyetem Határtalanul: helyi és nemzetközi kulturális hatások c. képzéssorozatot.

Multikulturalizmus

2016. szept. 30. – okt. 2.

Eger

Semiotica Agriensis, 15.

Ötvenhat gondolat ötvenhatról

2016. nov. 7.

A MEFESZ történte; 56 Erdélyben – előadásokkal lehet jelentkezni

lábtyú ~ lábtyű 2.

2009. 12. 18.

Utánakeresvén régi szótárakban a lábtyú/lábtyű szónak, rábukkantam a Nap Kiadónál mëgjelënt Ballagi-szótárban (A magyar nyelv teljes szótára, 1873) a lábtyúra, ugyanakkor a lábtyű nincs benne. Hasonló a helyzet ëgy másik Ballagi-szótárral is (Új teljes magyar és némët szótár 1905), ebben is csupán a lábtyú és a lábtyúművész szerepel.
De a Czuczor-Fogarasi-szótárban is kizárólag a -tyús változat található.
Valószínűleg a fönnebb említëtt szótáríróknak is fülsértőnek tűnt eme szó hangzása; nëm így a mai köznépnek.
Kb. úgy hangzik a lábtyű (lábtyú helyett), mint az ajkű (ajkú helyett) vagy az arabül (arabul helyett).

Korábbi válaszomban megírtam, hogy a lábtyű szó a nyelvújítás korában keletkezett, s egy darabig mind lábtyú, mind lábtyű alakban előfordult. A Magyar Nemzeti Szövegtárban a lábtyú egyszer sem található meg, míg a lábtyű hétszer. A régebbi szövegeket tartalmazó Magyar Irodalmi és Köznyelv Nagyszótárának korpuszában az arány 1:5-höz a lábtyű javára – pl. Jókai Mór írásaiban. A magyar nyelvújítás szótárában (Szily Kálmán összeállítása) mindkét változat megtalálható – azzal a megjegyzéssel, hogy a Mondolat idején (1810-es évek) már lábtyű. Erre tehát nem lehet azt mondani, hogy „a mai köznép”…
A lábtyű szó mintája a kesztyű volt, melyben a kéz szó fölismerhető. Ennek -tyű szóeleméről a következőket írják: „Nincs köze ahhoz a -tyú, -tyű képzőhöz sem, amelyet a billentyű meg a kesztyűből vontak el a nyelvújítás korában, s amellyel a harisnyát nevezték el: lábtyú, lábtyű. Nem is olyan kis fejtörést okozott ez a szóelem a nyelvészeknek. Abban mindnyájan megegyeznek, hogy az utótag a tesz ige tev tövének előzménye. A kesztyű tehát történetileg így elemzendő: ’kéztevő’, vagyis kézre tevő (Fajcsek – Szende: Miről vallanak a magyar szavak? 1966. Gondolat. 51-52.).
Ezt az elemet valóban képzőnek gondolták a lábtyú szó megalkotásakor – tévesen, amikor a kesztyű „második elemét képzőnek vélték (mivelhogy a pattantyú, csengettyű végén egy valóban létező magyar -tyú, -tyű képző lappang) (Szilágyi Ferenc: A magyar szókincs regénye. Tankönyvkiadó. 1974). Ezek szerint a hiba a lábtyú alak megalkotásakor keletkezett, amikor egy elhomályosult szóösszetételi tagot képzőnek véltek.
Összességében: a régebbi és újabb szótárak nem egyformán rögzítik a szó alakját, mint ahogy Ön idézi is a Ballagi- és a Czucor-Fogarasi szótárakat. A nyelvhasználat sem egységes ebben. Hogy ki melyik alakot fogadja el, az attól függ, hogy a -tyú, -tyű elemet hogyan elemzi: képzőnek – ekkor a -tyú változatot tartja helyesnek, vagy szóösszetételi tagnak gondolja, mint ahogy a Magyar értelmező kéziszótárban is e változat található: „lábtyű fn tréf Lábbeli. [láb+(kesz)tyű]” (Magyar értelmező kéziszótár 2003. Akadémiai.).
(DÉ)
vissza a főoldalra