ikes igék helyes használata

Hogy mondjuk helyesen: eszem vagy eszek, iszom vagy iszok, lakom vagy lakok? Mi a tudományos megítélése az ikes igék visszaszorulásának?
Vannak olyan esetek, amikor a legáltalánosabban használt ikes igék egyes szám első személyben végződhetnek k-ra?

Az ikes igeragozás – amely ősi sajátossága nyelvünknek – folyamatos visszaszorulása a 16. századtól figyelhető meg. Az ikes ragozás ugyanis csak addig volt széles körben használatos, ameddig szükség volt a szenvedő szemlélet kifejezőjeként elkülöníteni a tárgyatlan igéket a tárgyasoktól. Pl.: tör – Ő eltöri az ágat.;törik – Az ág eltörik. A szenvedő igék visszaszorulásával azonban a ikes ragozás funkciója is megszűnt. Mindezt a változást sokan sokféleképpen értékelték. Azóta sem csitultak az ikes igék használatával kapcsolatos indulatok: sokan nyelvünk egyszerűsödését említik, mások a nyelvben meglévő változásokra hivatkoznak.
A nyelvművelés ezzel kapcsolatos álláspontja az, hogy igényes, választékos megnyilatkozásokban törekedjünk az ikes igék helyes ragozására. A mai magyar nyelvben ugyanakkor sokszor nehéz eldönteni, hogy egy-egy szó állandó ikes ige (amelyet az ikes igéknek megfelelően kell ragozni) vagy ún. álikes. Az álikesek jellemzője ugyanis, hogy „kijelentő mód, jelen idejének egyes szám 3. személyében fölveszik az -ik ragot, más módban, időben, számban és személyben viszont általában nem: akadozik, bomlik, bújik, egerészik, gyűlik, hazudik, hullik, illik, megjelenik, múlik, telik, tűnik, válik, züllik stb.” (Zimányi Árpád: Nyelvhelyesség. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2001, 68.). Épp ezért egy-egy alak helyességét sem lehet minden esetben egyértelműen megmondani.
A valódi ikes igék szabályosan kijelentő mód, jelen idő, egyes szám 1. személyben csak -m toldalékot kaphatnak. A kérdezett példák helyesen tehát: eszem, iszom, lakom.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.