OKTV magyar nyelv 2009/2010.

Témakörök és kidolgozási útmutatók.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az Oktatási Hivatal idén is meghirdette az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt magyar nyelvből. A versenykiírással egy időben közölték a majdan elkészítendő pályamunkák témaköreit is. A vállalkozószellemű diákok idén is két kifejezetten nyelvi jellegű kérdést kutathatnak, míg harmadik témaként most is az irodalmi nyelvezet vizsgálatának lehetősége nyílik meg. A témakörök (rövidített ajánlással) a következők:

1. A nyelvi humor és a nyelvi találékonyság formái napjainkban a köznapi szövegek szintjén (szólások, közmondások, reklámok stb.)
A nyelvi kreativitást mutatja, hogy képesek vagyunk bármely helyzetben létrehozni olyan mondatokat, amelyek ott és akkor születnek meg, előtte nem fogalmazta meg ezeket senki. Ugyanakkor vannak nyelvünknek készen kapott elemei, amelyeket gyermekkorunktól ismerünk, és fel is használjuk őket a mindennapi kommunikációban. Ezeket az állandósult szókapcsolatokat, amelyeknek a jelentését az adott nyelvközösség jól ismerheti, frazémáknak nevezzük. Ilyen frazémák a szólások, szóláshasonlatok, közmondások (proverbiumok). Ezek a – sokszor egymondatos – szövegek az évszázadok hosszú során alakultak ki (nyelvileg is!), ezért némelyik jelentése – valószínűleg a sűrítettség folytán – el is halványult.
A reklámok is a nyelvi megformáltsággal igyekszenek hatást gyakorolni a befogadóra: gyakran használnak rímes, ritmikus formájú és humoros tartalmú szöveget, mely könnyebben rögzül a nézőben/hallgatóban.
Az említett szövegek nyelvi, nyelvhasználati, szerkezeti elemzését még csak az utóbbi években kezdték vizsgálni, ezért a szakirodalom viszonylag szűkös. A pályamű készítőjétől a téma feldolgozása nagyobb mennyiségű példaanyag elemzését és feldolgozását kívánja meg. Ebben mindenképpen segítségül szolgálhatnak az utóbbi években megszaporodott szólás- és közmondásgyűjtemények.

2. A férfi és női beszéd szóhasználati és szövegalkotási jellegzetességei történeti kitekintéssel
Igaz-e vajon, hogy a nők beszéde általában közelebb áll a nyelvi normához, mint a férfiak beszéde? Hogy a nők inkább használják a sztenderd alakokat, mint a férfiak? Sok ilyen jellegű kérdést vetettek már fel, és ez előbbieket is újravizsgálták már. Mégis még ma is alakulóban levőnek mondható ez az új, csak két-három évtizedes szociolingvisztikai tudományterület, a gendernyelvészet.
A téma viszonylagos újdonsága miatt elég nagy az ezt  választó pályázók szabadsága: kereshetnek a magyar nyelvhasználatban még e szempontból nem vizsgált területeket, akár egészen új, akár az eddigiekhez hasonló jelenségeket találva, vagy mehetnek tovább a már megvizsgált témák mentén is, szélesítve a  meglevő megállapítások körét vagy módosítva a korábbi eredményeket. Azt ajánljuk, hogy legyen a dolgozatban (kiemelő, értékelő) áttekintés is az eddigi szakirodalomról (ennek gyűjtése is a feladat része).
Kitekinteni is ajánlatos (múltra és jövőre egyaránt). A történeti kitekintés ajánlható, de nem kötelező, hiszen új tudományterület lévén igen kevés az idevonható eddigi feldolgozás, történeti vonatkozású szakirodalomra nemigen lehet támaszkodni.

3. Kortárs alkotók – Varró Dániel, Tóth Krisztina, Kukorelly Endre, Kovács András Ferenc – szabadon választott műveinek nyelvi jellegzetességei (legalább két alkotó választása kötelező)
A megadott szerzők életkora az ötvenestől a kora harmincasig terjed, életművük dimenziói is ennek megfelelően alakultak, alakulnak. Mégis közös bennük, hogy mind az olvasók, mind a magas mércéjű ítészek körében népszerűen a köteteik.
A pályázati téma tág kereteket kínál, szabadon választott szempont(ok) érvényesíthetők, ám legalább két alkotó művének vizsgálata kötelező a megadottak közül. Nem az életművek hiánytalan ismerete a fontos, hanem azoknak a nyelvi érintkezési pontoknak a megtalálása, amelyek mentén érdemi összevetésre van mód. A kortárs szerzők esetében elsősorban a műveik fogadtatását jelző ismertetéseket és kritikákat ajánljuk a felkészüléshez, a legfontosabb azonban az egyénileg megválasztott nyelvi nézőpontok szerinti alapos és részletes elemzés. A pályaművek értékelését megkönnyíti, ha mellékelik a vizsgált művek szövegét.

A pályamunkákat értékelő bizottság adott szempontrendszer alapján értékeli a beérkezett pályaműveket, ezért a dolgozatokat elkészítő diákoknak érdemes a következő pontokat szem előtt tartaniuk:
• a pályamunka alcíme (a versenyző által adott cím tematikája beleillik-e a pályázati kiírásban megfogalmazott témakörbe);
• a dolgozat formai követelményei (azaz a dolgozat megfelel-e a pályázati kiírásban megfogalmazott követelményeknek);
• a dolgozat felépítése (logikus, áttekinthető-e a szerkezet?);
• a vizsgálódás mikéntje (a versenyző a konkrét célként kitűzött kérdés(ek)re több szempontból keresi-e a választ);
• széles körű elméleti tájékozottság (a szakirodalomban való jártasság);
• saját következtetések levonása a vizsgálódás alapján (szakmailag korrekt módon);
• kizárólag nyelvészeti szempontok alapján történő vizsgálódás;
• a szakirodalmi nyelvezet helyes használata;
• nyelvhelyességi, helyesírási hibák elkerülése;
• egyéni, szabatos, a műfajnak megfelelő stílus;
• az irodalomjegyzék megléte (pontos bibliográfiai adatokkal ellátva);
• jegyzetelési technika filológiai pontossága (megfelel-e a formai követelményeknek?).

A versenykiírás, a témákhoz fűzött részletes ajánlás, valamint a formai követelmények az alábbi linkekről érhetők el:

A magyar nyelv OKTV bizottságának tájékoztatója: Innen letölthetők a pályamunkákról szóló ajánlások, illetve a bírálati szempontok.
– összeállította: Pölcz Ádám –