fog lenni
2009. 09. 06.Helyes-e az utóbbi két évben a közbeszédben vírusszerűen elterjedt alábbi nyelvi szerkezet:
fog lenni
fog tudni lenni
„Nem fog kelleni majd.”
„Nem is fog kelleni”
„A mocsok nem tud tiszta lenni.”
Szerintem a a főnévi igenevek túlzott használata káros angolszász nyelvi hatás.
Az összetett jövő idő nem idegenszerűség, a német „werden” + főnévi igenév szerkezettől függetlenül is kialakulhatott nyelvünkben (l. Grétsy László – Kemény Gábor szerk., Nyelvművelő kéziszótár, Tinta, 2005, 192).
Használatáról eltérnek a vélemények: van, aki szerint a határozott jövő időt jelöli (nyomatékosít); és van, aki szerint választékosabb a jelen idejű alaknál (l. Keszler Borbála szerk., Magyar grammatika, Nemzeti, 2000, 105).
Az összetett jövő idő tehát önmagában nem hibáztatható, egyes esetekben mégis érdemes más szerkezettel helyettesíteni.
A „fog lenni” összetett forma helyett a sztenderdben a „lesz” igealakot használjuk (l. Magyar grammatika, 120).
A „fog tudni lenni” szerkezetben zavaró az egymás melletti két főnévi igenév, ezért inkább a jelen idejű alakkal kifejezett jövő időt használjuk: tud lenni.
A „Nem fog kelleni majd” mondatban elég lenne, ha csak az összetett jövő idő vagy csak a „majd” szó fejezné ki a jövő időt: nem fog kelleni; nem kell majd.
A „Nem is fog kelleni” szerkezet megfelelő lehet akkor, ha nem főnévi igenév követi: Nem is fog kelleni az esernyő. (A rövidebb alak azonban egyszerűbb: Nem is kell az esernyő.) Ha két főnévi igenév állna egymás mellett, mindenképpen a rövidebb alak használata lenne célszerűbb: Nem is kell elvinni az esernyőt.
„A mocsok nem tud tiszta lenni” mondat nyelvtanilag helyes. Az igenév az összetett tárgy részeként jelenik meg benne (tiszta lenni). Bár a főnévi igenév elkerülésével is alkothatnánk hasonló jelentésű mondatot (A mocsok nem lehet tiszta), ebben a változatban kevésbé lenne hangsúlyos a képtelenség mozzanata (nem tud).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.