e-nyelv.hu
Tomori Tímea

Tomori Tímea

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

vizuál tábla

2019.02.20.

írásjelhasználat

2019.02.20.

kompetenciaalapú, négyzet alapú

2019.02.20.

hátramarad

2019.02.20.

szendvicscsomagoló

2019.02.20.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

epigramma

pillanatvers

pársoros

magvers


Az anyanyelv nemzetközi napja

2019. febr. 21. 16.00

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 

Nyelvében él a nemzet — nálunk és más népeknél

Kárpát-medencei korrektorverseny

2019. márc. 23. 10.00--15.00

Duna Palota, Budapest 

A sajtónyelvi helyesírásért

Az 53. magyar nyelv hete megnyitója

2019. ápr. 8. 

Budapest

Ünnepi ülés az ASZ megalapításának 30. évfordulója tiszteletére

olvasókör, gondolkodókör, önképzőkör, Kék Duna-keringő, Duna-kavics

2008. 12. 08.

Három kérdésben szeretném a felvilágosítását kérni.
1. Helyes-e a következő szavak írásmódja: olvasókör, gondolkodókör, önképző kör (2+1)? Továbbá: ha igen, elég-e ezeket kis kezdőbetűvel írni, amennyiben olyan szószerkezet részei, amelyben gyűjtőnévi közszóként szerepelnek?
Például:
– Petőfi Sándor önképző kör
– Gyurátz Ferenc gondolkodókör
– Petőfi Sándor olvasókör
– Jókai-kör
(Ezek a példák egy kisváros kisközösségei. Tudom, persze, hogy van Duna Kör, Petőfi Kör, József Attila Kör…)
2. Érdekes szerkezetek vannak a látnivalók, idegenforgalmi nevezetességek neveiben! Hogyan is írjuk a valamilyen ‘ház’-alakulatokat?
Corvin-ház, Zichy-ház – ha azé a valaiké volt, vagy lakott benne… ezt értem.
((Krisztina ház, Napsugár ház – divatos manapság különlegesebb társasházakat is elnevezni…-ezt is értem.)
De mi a helyzet a következő szerkezetekkel:
– Lábas ház (az építmény formája alapján)
– Bábsütő ház (Bábsütők háza helyett)
– Török ház (a török adószedők háza)
– Rodostó turistaház (Rákóczi fejedelem halálának 200. évfordulójának tiszteletére építették…)
Ezekben a kifejezésekben nem érvényesül a szoros nyelvtani viszony? És úgy kezeljük őket, mintha lakott terület nevei lennének? OSIRIS: 179. o.
3. A Duna folyóval kapcsolatos egyszerűbb szerkezeteket, ha földrajzi nevek, értem (Al-Duna, Felső Duna sor). Még a Kék Duna falatozó is jó így, ugye? De:
– Duna-korzó (OSIRIS): akkor a korzó nem olyan, mint a tér, utca…? Én helyette a különírást alkalmaznám.
– Kék Duna keringő: talán kötőjelek nélkül használnám, de nem találtam sehol a példát.
– Duna Kavics v. Duna-kavics: ha az édesség márkaneve?

A 112. pont alapján az “olvasókör” és a “gondolkodókör” egyaránt egybeírandó, sőt (talán hagyományos kivételként, mint az ugyanott említett “forgószínpad” és társai) az “önképzőkör” is egybeíródik az Osiris-féle Helyesírás 1152. oldala szerint.

Ha ezek a szavak egy tulajdonnévhez társulva emberek csoportjára utalnak, akkor a 167. pont második bekezdése nyomán különíródnak. A nagy kezdőbetűt ez a szabálypont nem indokolja, hiszen nem okvetlenül intézményekről van szó (vö. 187. p.). Ennek nyomán a “Petőfi Sándor önképzőkör” mintájára javaslom a csoportok nevének írásmódját. (Érdekes az Osiris példája a 220. oldalon: “Kodály vonósnégyes”, mert Kodály neve felvett név benne, viszont “Tátrai-vonósnégyes”, mert Tátrai Vilmos alapította, vagyis szóösszetételről beszélhetünk a 168. pont alapján.)

A házak mint idegenforgalmi nevezetességek írásmódját a 190. pont szabályozza, amelyet az Osiris 220. oldala részletez. Amennyiben az egybe- és különírás egyaránt fölmerülhet, olyankor a különírást szokták javasolni, így a “Lábas ház” esetében is (hiszen a “Lábasház” már lábas alakú épületet sejtetne, a Lábas ház viszont láb alakút, míg a kötőjel pl. egy Lábas nevű ember tulajdonát). Ugyanígy különírható a Török ház, ha az épület valóban török (ha Török nevű ember birtoka lenne, akkor Török-ház lehetne). A “Rodostó turistaház” írásmódját szintén a 190. pont, ill. az OH. 220. oldala szabályozza, vö. Pegazus turistaház, Bondorói kulcsosház stb.

A “Bábsütő ház” alak akkor helyes, ha olyan házról beszélünk, amelyben bábokat sütnek, amely bábsütésre szolgál. Ha viszont a bábsütőknek mint személyeknek a házáról beszélünk, tehát ha az első tag már nem melléknévi igenév, hanem teljes értékű főnév, olyankor az egybeírás merülhet fel: “Bábsütőház” [vö. “labdarúgócsapat”, mivel a “labdarúgó” itt nem melléknév, hanem főnév, így nem a 112. pont vonatkozik rá, hanem a főnévi összetételek egybeírási szabálya, birtokviszony lévén a 128. c)]. Ha pedig a Bábsütő nevű család vagy személy tulajdonára utalunk, olyankor kötőjeles alakot kapunk: “Bábsütő-ház”.

A “Kék Duna falatozó” is a fenti útmutatás alapján íródik így (190. p.). A “Duna-korzó” viszont már azért kötőjeles, mert a korzó nem tartozik a közterületnevek közé, így a 182. pont sem vonatkozik rá. (Ennek a közterületnek a hivatalos neve a különírt “Belgrád rakpart”.) A Duna-korzó egyszerűen a Dunánál lévő korzó, így az általánosabb 140. b) pont indokolja a kötőjelet.

A keringők nevében a keringő fantázianeve és a “keringő” szó jelentéstömörítő összetételt alkot (129. p.), amint az például a tulajdonnévi előtagos “Mefisztó-keringő” és a köznévi előtagos “Perckeringő” (OH. 909.) írásmódból kitűnik. Ebből következik a “Kék Duna-keringő” kötőjeles írásmódja is. (Más eset lenne, ha a keringők neve csak annyi lenne, hogy Mefisztó, Perc vagy Kék Duna, de a nevük nem így terjedt el: a “keringő” szó is szorosan hozzájuk kapcsolódott.)

A “Duna-kavics” a Dunából származó konkrét kavicsra utalva kötőjeles. Az édesség márkaneveként elvileg szintén a kötőjeles írás maradna, hiszen a névadók sem “Duna” nevezetű kavicsdarabokra kívántak utalni (“Duna kavics”), nem is a nem létező “Duna Kavics” személyre, nem is valamely fiktív “Dunakavics” községre, hanem minden valószínűség szerint a Dunából származó kavicsok ihlették a névadást. Márkanévként viszont gyakorlatilag mégis a névadó eredeti írásmódját szokás követni (amint a “Plusssz” tabletta nevében is három sz-et írunk, dacára minden helyesírási szabálynak és konvenciónak).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra
korrektor verseny