kiadás helyének jelölése

Az lenne a kérdésem, hogy az irodalomjegyzékben megmagyaríthatjuk-e az idegen nyelvű könyvek kiadási helyéül szolgáló város vagy helység nevét?

Korábban ugyanis kaptam egy ilyen irányú bírálatot: eszerint a könyvkiadás helyét úgy kell kiírni, ahogyan az az adott könyv címlapján illetve az impresszumban található. Ha ez Novi Sad, akkor nem írunk Újvidéket – és fordítva. Most viszont egy amerikai történész ismerősöm bírált meg ennek pontosan az ellenkezőjével:

„Szerintem simán és minden sérelem nélkül lehet használni Belgrádot, Újvidéket stb., ahogyan angol nyelven a bibliográfiában ill. lábjegyzetekben Munich-nek írjuk Münchent, annak ellenére, hogy német nyelvű a forrás – így: Rudolf Stoiber and Boris Celovszky, Sie liebten die Machtigen der Welt (Munich, 1988)

Vagy igy: Zenobius Paclisanu, Was Heisst Ungarische Nationalitat? (Bucharest, 1941) Azaz semmiképp nem Bucuresti! Hasonlóképp – angol nyelven Belgrade, Vienna, Rome stb., ahogyan magyar nyelven Belgrád, Bécs, Lipcse, stb. Vagy, míg témánál vagyunk (hangsúlyozom – angol nyelvu bibliografiában): Gyorgy Bozodi, Szekely banja (Cluj, 1938).”

Azóta utánanéztem a szerb szakirodalomban. Bizony, ott is gyakran előfordul a magyar könyvcímek kiadási helyének szerb névváltozata: Pesta Pest helyett, Segedin Szeged helyett, stb. Kivéve természetesen, ha az adott városnak egyszerűen nincs is szerb neve: Hódmezővásárhely, Békéscsaba stb.

Amint föntebb Kolozsvárnak sincs külön angol neve (ezért „Kluj”).

Önök mit gondolnak erről?

A könyvészeti szabályok szerint a könyv adatait, így a kiadás helyét is pontosan úgy kell feltüntetni, ahogy az az adott kiadványban szerepel. Még akkor is, ha esetleg nyomdahibával szerepel (ilyenkor szögleges zárójelben szoktuk helyesbíteni). Egyéb helyzetben a határon túli magyar helyneveket a helyzettől, szövegtípustól stb. függően magyarul, új, idegen nyelvi formájában, avagy összevontan (pl. Novi Sad – Újvidék) használhatjuk. Az egyéb idegen helyneveket nem köznyelvi formában a nyelvszokás szerint írjuk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.