e-nyelv.hu

rövidítések

2008. 01. 23.

Engem a fent említett szavak rövidítése érdekelne, éspedig ponttal vagy anélkül/kisbetűvel vagy nagybetűvel (mindkét formában megtalálható). Léteznek hivatalos rövidítések is ezzel kapcsolatban?

A gyakoribb rövidítések listáját a szabályzat 282. pontja közli, de itt sajnos nem szerepel a magasság, mélység, hosszúság, szélesség szavak rövidítése, amint az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete sem közli őket sem a szótári, sem a tanácsadó részében (360–363. o.). Úgy tűnik, ezeknek nincs a magyar helyesírás által hivatalosan rögzített rövidített alakjuk. Ettől függetlenül az egyes tudományágaknak, szakterületeknek lehet saját bevett írásmódja ezekre, amelyeket alapul vehetünk. Földrajzi értelemben például a hosszúság és a szélesség rövidítése puszta „h.” és „sz.”, de ez nem feltétlenül esik egybe a fizikában használt rövidítésekkel.

Ami a helyesírási szempontokat illeti: tekintettel arra, hogy ezek köznevek, én a 277. b) alapján a kisbetűs írást javaslom, a 278. pont alapján pedig a pont használatát, mivel a pont nélküli alak inkább a szabványos formáknál, jeleknél használatos (pénzfajták, pénznemek, égtájak, országjelzések és -kódok, vegyjelek, fizikai mennyiségek, mértékegységek, matematikai jelek). Hogy a rövidítés hány betűt őrizzen meg az eredetiből, az már az adott munka igényeitől függhet, valamint az egyértelműségtől (pl. ha egyazon műben nem fordul elő rövidítve a „mélység”, akkor a „magasság” szót jelölheti puszta „m.”, máskülönben lehet pl. „mag.”). E téren már a helyesírás lényegében szabad kezet ad (lásd az Osiris-féle Helyesírás 363. oldalát), pl. a törvény szót „tv.”, a költség szót „ktg.” rövidíti. A rövidítés végére akkor is kitesszük a pontot, ha a végződését az eredeti szótól veszi át (pl. „pság.” = parancsnokság).
vissza a főoldalra