e-nyelv.hu
Tomori Tímea

Tomori Tímea

Kérdezzen tanácsadónktól!

A legújabb kérdések:

nőiuralkodó-kép

2019.02.17.

meglehettek

2019.02.17.

szentéletrajz

2019.02.17.

ügynökmúltvád

2019.02.17.

autoetnográfia

2019.02.17.

korábbi kérdések

 
Ön hogyan mondaná magyarul?

epigramma

pillanatvers

pársoros

magvers


Az anyanyelv nemzetközi napja

2019. febr. 21. 16.00

Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 

Nyelvében él a nemzet — nálunk és más népeknél

Kárpát-medencei korrektorverseny

2019. márc. 23. 10.00--15.00

Duna Palota, Budapest 

A sajtónyelvi helyesírásért

Az 53. magyar nyelv hete megnyitója

2019. ápr. 8. 

Budapest

Ünnepi ülés az ASZ megalapításának 30. évfordulója tiszteletére

MTA-nak, ELTE-n, ÁME-t, DMA-t

2007. 05. 31.

Azzal kapcsolatban kérném ki véleményüket, hogyan kell toldalékolni a csupa nagybetűvel írott, magánhangzóra végződő, köznevet jelölő betűszókat.

A helyesírási szabályzat szerint a köznévi betűszók általában kisbetűvel írandók, ekkor a szóvégi magánhangzó átalakul (áfát). A tulajdonnéviek nagybetűvel írandók, itt nem módosul a szóvégi magánhangzó (ELTE-t). Érintőlegesen megjegyzi az útmutató, hogy – főként a tudományos nyelvben – egyes köznévi betűszók is írhatók nagybetűvel (DNS), de arra nem tér ki, hogy ha ezek magánhangzóra végződnek, akkor ugyanúgy nem módosul a végük, mintha tulajdonnéviek lennének (ÁME-t), vagy köznévi természetük miatt mégis (ÁMÉ-t). Ez utóbbi esetben azt is szeretném tudni, van-e különbség a magyar szavakból képzett betűszók (ÁMÉ-t) és az idegen eredetűek (DMÁ-t) viselkedése között.

NB: ÁME = átjárhatósági műszaki előírások, az Európai Unióban bevett rövidítés. DMA = direct memory access (közvetlen memória-hozzáférés), informatikai szakkifejezés.

A magánhangzóra végződő tulajdonnévi betűszókról, mint Ön is említette, a 286. a) pont rendelkezik: “A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a, e, o-t: az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz stb.” A közszói betűszók toldalékolásáról valóban nem esik szó, és a példák közt sem szerepelnek ilyenek, kivéve amelyeket a betűk kiejtett nevének megfelelően írunk: “tébécés”, “tévézik” [a 286. b) tér ki ezekre]. Az “áfa” nem tartozik ide, hiszen ennek betűzött alakja “áefa” lenne, amely viszont nem használatos. Ezt a hézagot az Osiris Kiadó Helyesírás c. kötete rendezi (a továbbiakban OH., 403. o.), amely a kötőjel nélküli alakot javasolja (ahogy Ön is írta): “áfát”. Ez az írásmód azonban csak azzal indokolható, hogy az “áfa” szó összeolvasható, így gyakorlatilag köznévként is kezelhető (akárcsak az “eva”).

A csupa nagybetűvel írott, magánhangzóra végződő közszavak toldalékolásáról még kevésbé esik szó a szabályzatban. Egyetlen ilyen példát találtam, az “NE”-t [283. b), ‘nemzetközi egység’ értelemben], de ennek sincs említve a toldalékolása. A nagybetűs betűszók között az OH. is csak a tulajdonnévieket említi, a példák közt viszont szerepel az “ETO-hoz” is (403. o.), amely a közszói “egyetemes tizedes osztályozás” rövidítése, tehát ezeknél sem nyújtjuk meg a szó végi magánhangzót. Ez nemcsak a tulajdonnévi betűszók analógiájának köszönhető, ugyanis még a kisbetűs közszói betűszók magánhangzója is csak a fenti, kivételes esetekben (köznevesülés esetén) nyúlik meg, normál esetekben azonban ezek is rövidek maradnak, pl. “szja-val”, “szja-s” (OH. 1329.) Idegen szavaknál ugyanígy járunk el, így pl. a “KO” (knock out) betűszó ragozása is “KO-val”, “KO-s” (OH. 935.).

Erre áttételesen a 29. pont is utal, amely a betűszókról általában véve jegyzi meg, hogy a magánhangzónyúlás jelölése nem vonatkozik rájuk.

Mindezek alapján tehát a magánhangzónyújtás nélküli alakokat javaslom közszói és tulajdonnévi, kisbetűs és nagybetűs betűszók esetén egyaránt, pl. “ÁME-t”, ill. “DMA-t”, ahol is az “áfát” a csekély számú köznevesült kivétel közé sorolható.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra
korrektor verseny