e-nyelv.hu
Ön hogyan mondaná magyarul?

szoftver

lágymű

parancsfűzet

célsejt


Igazságügyi nyelvészeti ankét

2019. nov. 06. 11:00

ELTE BTK Kari Tanácsterem, 1088 Bp. Múzeum krt. 4A.

Valóban öngyilkos lett József Attila? És Thaly Kálmán hamisított kuruc dalokat?

20. Kossuth-szónokverseny

2019. nov. 8. 10:00

ELTE TÓK 1126 Bp. Kiss János altábornagy u. 40. 200. terem

Elérkeztünk a 20. Kossuth-szónokversenyhez

9. magyar nyelv napja

2019. nov. 13.

Pesti Vigadó, Budapest 

– Kapcsolódó bejegyzések

itt felejtek, ottfelejtek

2007. 05. 31.

Egy kis egybe- illetve különírási problémám lenne: A szótár szerint “itt felejtek”, de “ottfelejtek”.
Ugyanez vajon érvényes a hagy/ok, marad/ok szavakra? Miért van külön az itt és miért írom egybe, hogy ott?

Az Osiris-féle Helyesírás (OH.) és az Akadémiai Kiadó Magyar helyesírási szótára (MHSz.) egyaránt kitér az “ott felejt” kétféle értelmére, miszerint ‘feledékenységből elhagy’ értelemben egybeíródik, ‘valamely helyen elfelejt’ jelentésben, illetve hangsúlyos “ott” esetén viszont különíródik. Az “itt felejt” esetén a szótár szerkesztői talán nem érezték eléggé elterjedtnek a ‘feledékenységből elhagy’ jelentést, és a sima határozói jelentést találhatták jellemzőnek, ezért nem említették szerintem az egybeírt változatot. De mivel itt is pont ugyolyan típusú jelentésváltozásról, teljesen párhuzamos jelenségről van szó, ‘feledékenységből a beszélőhöz közelebb eső helyen hagy’ értelemben az “ittfelejt” is egybeírandó.

Ettől függetlenül az “itt felejtette el a verset a másik gyerek is” és az “itt felejtette a ceruzáját, nem az asztalon” típusú használat esetén, ahol a rámutató, ill. szembeállító értelem révén érzékelhető még a szó határozói jellege, változatlanul a különírást javaslom (akárcsak az “ott” esetén).

Az egybeírt “otthagy” alakra ugyanez vonatkozik: az MHSz. ‘nem visz magával’ és ‘elhagy’ jelentésben javasolja az egybeírást; ilyen jelentésben az “itthagy” is egybeírandó, ha bekövetkezik ugyanez a fajta elmozdulás az eredeti jelentéstől. (Az “ottmarad” esetében ‘meghal’ értelemben tanácsolja a szótár az egybeírást; ennek nem tudom elképzelni hasonló értelemben az “ittmarad” változatát.) A döntő szempont mindegyik esetben az, hogy bekövetkezett-e jelentésváltozás (amikor egybeírandóvá válik a két tag), vagy megőrződött-e az eredeti, határozószói jelentés (ez gyakran rámutató, szembeállító vagy más módon hangsúlyos jellegű): ilyenkor maradunk a különírásnál.

A kérdésről a 131. e) pont igazít el: “Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a szomszédba), de: idejött hozzám; stb.”

Az OH. így árnyalja a témát a 124. oldalon: “Van néhány olyan igekötő, amelyik határozószóként vagy határozószói névmásként is használatos. Ezek rögzítése látszólag egyszerű: igekötőként az annak megfelelő szabályok szerint írjuk őket, ha pedig határozószóként állnak a mondatban, akkor kizárólag a különírás a helyes.” (…) “Ám gyakran egyedül a közlőtől függ, hogy igekötői vagy határozószói funkciót tulajdonít-e az adott alaknak. A legtöbb gondot az ‘ide’ és az ‘oda’ névmási határozószók okozzák az ige előtti helyzetben. Megítélésük a hangsúlytól függ: ‘ezek a példák mind ide tartoznak — ezek a példák mind idetartoznak’. Segíthet az egybe- vagy különírás megítélésében, ha a mondatot kiegészítjük: ‘ezek ide tartoznak, nem pedig a másik csoportba’, illetőleg ha nincs hangsúlyos szembeállítás: ‘ezek idetartoznak’.

Remélem, az ‘ide’ és az ‘oda’ példái jobban megvilágítják az ‘itt’ és az ‘ott’ esetét is, bár hozzáteszem: a kérdezett alakok némelyike a fentinél nagyobb jelentésváltozást mutat.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra
korrektor verseny